Lelked a tenger.
Hol háborog,
hol békés hullámokkal
mossa a parti homokot.
Benne ezernyi érzés,
maga az élet, mi megformált téged.
S megmutatja hova vittek az évek.
Hiába úsznak rajtad tankerek,
s ádáz orvhalászok
merítenék kincsedet.
Az igazgyöngyöd ott van mélyen,
mi megvéd mindentől, bármi érjen.
Legyen apály, vagy dagály,
Poszeidón haragja vagy
nyugalmas nyár délután.
Igazgyöngy a lényed közepe,
hittel övezve pajzsként őrzi
mi Te vagy, a lényeget.
Mi oly fontos neked,
s ez csodás érzést teremt.
Erőt ad, s ne hagyd,
hogy bárki elvegye!
Tudd, tőrni fognak rá,
hisz szebben ragyogsz, mint más!
Az irigy, az önző, a fösvény és kapzsi,
az áldozat, mind a másik lelkét akarja,
mert csapzott önbizalma hívja harcra.
De ha rátaláltál erre a kincsre,
őrizd mindenképpen,
mint ősember a tüzet, hogy
magát megvédje.
Igazgyöngyöd legyen tele szívvel,
sok szép színes képpel,
vigyen előre utadon,
s adjon erőt, ha elhagyott.
Tárnok, 2021. március 11.
