2021. december 19., vasárnap

Magyar András - Karácsony 2021

 

Friss hó-dunna fölött dér, dara didereg. 

Eljött a karácsony. Ünnep van idelent. 

Égen holdsarló jár, s bár nem látszik, ám itt, 

vastag felhők résén néha átvilágít. 

Itt, lent fényfüzérek színes szerpentinje  

olyan, mintha minket szép mesébe vinne. 

Bent áhítva várnak egy olyan ünnepet, 

hol mindenki örül, mert ma együtt lehet 

mindazokkal, kiket kedvel, s nagyon szeret, 

s viszont szeretik, s ez, nem csupáncsak szerep. 

Azt óhajtják, hogy az asztalt körül üljék, 

s ne szomorítson meg senkit egyedüllét! 

S ennek érdekében lám mindenki tehet, 

s tegyen, hogyha ehhez érez kedvet, hevet! 

És ha tréfálkozva kacag, s együtt nevet, 

attól lesz majd e nap hangulata remek, 

melyet izgalommal vár már sok kisgyerek, 

és szülők kedélye elégedett lehet, 

kik már jól ismerik ünnep csínját-bínját, 

s tudják, ezt az érzést, boldogságnak hívják, 

s nem kérdés, lelkükben ott, élénken él-e 

szép jövendő hite, és béke reménye. 

 

Hiszen ezt szeretnénk, s mindnyájan úgy várjuk, 

ám, fegyverek szólnak, s megdörrennek ágyúk, 

s itt van e Covid is, már második éve, 

békét, hitet, reményt olykor tönkre téve, 

s lelkes szeretetet, ölelést gátolva, 

s róla azt gondoljuk, bár sose lett volna! 

Ez belopakodik, s elrontja a kedvet, 

és sok helyen fájó szív is beledermed. 

Ám ma karácsony van. Eljött e szent este. 

Annyira akartuk. Sok kis lurkó leste. 

Ez boldogság napja, és a szereteté, 

s énekelve állunk szép fenyőfa elé. 

Rég volt karácsonyok újra előtűnnek, 

mert maradandóak sóvárgó szívünknek, 

s oly kedves emlékek bennünk meg nem szűnnek. 

Hát legyen karácsony vidám, boldog ünnep! 

Egymást karolja át, s ölelje két kezünk 

vigyázva, s jövőre erre emlékezünk, 

s őrizze meg mindezt, bennünk tiszta lélek, 

és ne keseredjen meg életszemlélet, 

s jó kedvvel fejezzük most be ezt az évet, 

mely itt kopogtat, és lám naptár nem téved! 

Boldog Újév! Vígan köszöntünk mi téged, 

s bár nem vásároltunk erre mi beléget,  

bőségedre vágyva állunk most elébed, 

s várjuk, hogy világunk tőled mit remélhet? 

Nem menekülünk el. Egyikünk sem mulya, 

s lessük, pénzt szórjon ránk Fortuna szarúja,  

s nem rohanunk futva, rémülten előle,   

s kívánjuk, nektek is jusson majd belőle. 

Családoddal leljen meg szerencse téged, 

és hozzon még mellé békét, s egészséget! 

És ha itt az óra, Óesztendő mehet, 

Szilveszter elmúlik, s Újév, megyünk veled.