Magyar András - Vers költői ceruzához

Cerkám! Benned volt nagy kondi.
Tudtál velem fekve nyomni.
Hogy dicsértek egykoron, mi?
Szép voltál, mint egy Korondi.
Ám lejárt dicső korod, ni.
S mert nem tudsz már iparkodni,
s fekszel, mint ólban a Bodri,
s marni sem tudsz, csak morogni,
Nincs több protekció, lobbi.
Hősi halált halsz, mint Szondi.
Egykor nőt láttál, s már hoppsz, ott
bámult félszemű Küklopszod.
Most, biztatlak, gyerünk, kacsints!
Ám, fejednek árnyéka sincs.
Pennád hegye már nem kemény.
S lám nem lesz több hősköltemény.