Elég volt már a zord télből,
csípős szélből, sötétségből!
Elég volt a kemény fagyból,
Élet fakadjon a napból!
Süssön, süssön héthatárba,
Rügyet dobjon kopasz ágra!
Nekem mindegy bárhonnan jön,
napnyugatról, napkeletről.
Minden erdő legyen zengő,
madárhangú, messze-csengő!
Elég volt a csupasz fákból!
Sok volt már a januárból!
Félre síbot, síléc, szánkó!
Legyen tavasz! – mondjuk, mától.
Medve keljen barlangjából,
Ne ijedjen árnyékától!
Bújjon elő, meg nem bánja!
Táncot járjon februárba’!
Isten mentsen, isten mentsen,
hogy ez a tél itt rekedjen!
Jobb lesz neki, én aszondom,
A nyakunkon ne maradjon!
Úti laput a lábára,
Szeleljen el hamarjába!
Így indítsuk útnak végleg,
Most már vége legyen a télnek!
Egye fene a sok hideget!
Tavasz legyen, szép kikelet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése